- Fotós úr, nehogy má' az ávóscsemetével és a ciánkálival!
- Rendben. Máris kitörlöm a képet.
- Köszönöm.
- Szívesen.
- Idebújhatok egy kicsit hozzád?
- Persze, gyere csak.
- Köszike.
Ez... ez... ezt nem hiszem el.
Úgy van, Klárika, csináld csak! A másikat is! Finoman, körkörösen. És most azt a nagyot! Igen, ezt szeretem!
Többórás méla csönd. Aki nem szunyál, az szomorú marad.
Ekkora ordas nagy faszságot! Mész te a picsába, bazmeg!