Nézni, ahogy a kellős tavaszban szunyálok a kerti nyugágyon a fűzfák alatt. Majd ahogy lassan felébredek és kinyomtatott blogbejegyzéseket olvasok a szép időről és a jókedvről. Óránként egy-egyet, mert annyira beleélem magam, hogy rögtön vissza is szív a birodalmába az álom.