Megszámoltam: összesen huszonöten vagyunk az MMIK kávézójában, a Mimikben. És ebbe a két pultos lány, a pult végében laptopozó pár, a szülőkre várakozó három unatkozó gyerek meg a Schiffer Andráshoz tartozó közel tíz ember is beletartozik.
Még hogy minimum kétszázezer rájuk szavazó az EP parlamenti választásokon, június 7-én?! Beljterj, vihar a biliben, túlhabzó entuziazmus.
Azon azonban nagyot derülők Szemivel (aki a 17:30-as kezdés előtt valamivel lelép, mert kifordul a gálája a közügyektől), hogy a tavaly októberi moderátor lány, RókA e-mailben tényleg nem hazudott: Szarvas Hajnalka, az utódja kiköpött úgy néz ki, mint ő! Zsongító szőkeség, aki vonzza a tekintetet. Még a piros kabátka is stimmel.
Ha Schiffer András és a lelkes baráti köre bármilyen parlamentet az elkövetkező ciklusokban maximum turistaként fotózhatják is kívülről, azt meg kell hagyni, hogy a nők terén remek az ízlésük. Mindkét beszélgetésvezetőn hosszú órákig tudnám legeltetni a szemem, ahogy a hiábavalóság bográcsának alibi-gulyását kavargatják.
Sajnos azonban indul a szomszédos Ady térről a buszom. De talán nem is baj. Ahogy édesapám szokta mondani: az álmodozás az élet megrontója.
