A bejáratnál állta szinte végig a Kispál-koncertet. Nem vittem túlzásba a ráindulást, egy sörrel tuningoltam föl magam, de azért vasárnap reggel fájt a derekam. Öregszem, vagy mi. Néhány éve is csak nagyon nekivadulva voltam az, aki nagyon nekivadul. Ez persze többnyire utólag derült ki.

Szóval Kispál és a Lovasi feat. Dióssy koncert. Néha besétáltak a morc szekusok és a dohányzókat kitessékelték az épület elé. Engem jozingékkal jóval korábban szerencsére be, miután Prieger Szabi szólt az érdekünkben. Olvasván Médlin cikkét from Vaskarika, hogy nála is volt hasonló incidens, felmerül a kérdés, hogy kik voltak azok a beavatott spanok, akik tudtak arról, hogy fel kellett volna előre iratkozni. Vagy Lovasiék vitték kissé túlzásba a bebiztosítósdit? Ahogy rápislatottam, volt ott vagy húsz név. Ki a makkon nedvesítője, de tényleg?

Amúgy a koncert tényleg faja volt. Már a még az épületen innenen jöttek rénszarvasos agancsú lányok, mi több, egy elég részeg küllemű hajléktalan fickó is bepróbálkozott a beengedő embereknél, majd visszakozott. Belebotlottam az Esterházy-felolvasás Semmi művészet pólós lányába (wow!, bár jó lett volna érteni a töredékét is annak, amit mond). Utólag kiderült, hogy Shelly néven ír a régi Szigetre látogatós haverom húga a Vaskarikára (Rónai Andrást idézve!), mondja is a koncert közben, hogy Lovasiékról úgy is tudna, ha nem lenne ott a koncerten.

Ottalvás szempontjából a kevésbé régi, bár eléggé olyan haverom garzonja egész okés hely – volna, ha félméterenként nem fejelnék le egy szobasarkot.

Nézem a Diggiemanes koncertre vonatkozó vaskarikás cikket. Vidaotone, Deego kapcsán Gyurcsány őszödi beszédét – ha áttételesen is, de – igazságbeszédnek emlegetni? Ne púposkodj már ilyesmivel. „Húzd ki magad és mutass példát!” Ez még Tóta W. Árpádnak, Nádas és Esterházy Péternek is kényelmetlen hacukának bizonyult. Tilos Rádiót emlegetni 2008-ban? Emlékeztek Barcs Miklós képére, amikor egy csirkét mutatott faszközelben, majd ugyanazt a csirkét immár ugyanazzal a nem is kicsi fasszal töltve? Melyik virágágyásba szarjak most én ettől?

Deego aka Diggiemanre – érvényes – társadalomkritikát rákenni nehéz ügylet volna. Spangli, buli, nők, az megy neki istenesen, ám a felszín alá hatoló mélysége nincs a dolognak. Nem is várjuk el tőle, hogy legyen. Nem azért szeretjük.

Harle, ti most tényleg politizálni kezdtetek?! (Update: beszéltem vele a tegnapi Kern András előadás előtt és szőrszálhasogatásnak nevezte, hogy megtaláltam és így kipellengéreztem a cikkbéli részt. Ezen bejegyzés ugyanis a régi blogomon megjelent, majd levettem. Házi nyúlra nem lövük alapon nem az ALON-os blogon kezdek bele mások csócsálásába. Amúgy valahol jogos a kritika, de ezt nem hagyhattam ki. Némi derű nekem is jár.)

Rába Adrienn nyugatos újságírót bármennyire is bírom (fránya hormonok!), a feléig se jutok a Kispálos cikke olvasásában és bár tudom, hogy filozófia szakon végzett, már csóválom is a fejem, hogy jaj, mit vétettem, hogy nekem ezt kell! Az internetes újságírás nem egyenlő a posztmodern "regény"-írási szemlélettel. Nyelvileg és játékosság szempontjából amúgy nagyon érdekes szöveg, csak cikknek túlspilázott.